Tanácsok a pedagógusoknak

Tanácsok a pedagógusoknak

SEM A SZÜLŐK, SEM A PEDAGÓGUSOK NEM TEHETNEK A ZAVARRÓL, DE LEGKEVÉSBÉ A GYERMEKEK!

A legfontosabb, hogy a tanulási zavarral küszködő gyermek kapjon segítséget, hogy a társai megértsék a problémáját és segítsék őt.

A segítségnyújtás lehetőségei

a) A köznevelési törvény szerint

Ha szükséges kapjon felmentést helyesírás és/vagy idegen nyelv és/vagy matematika értékelése alól. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 56.§ (1) pontja értelmében a törvény biztosítja a gyermek számára az egyéni bánásmódot (lsd. Fontos információk).

b) Tanulásszervezési és óravezetési eljárások

  • Írásának minőségét ne értékeljük, csak az olvashatóságot kérjük számon.
  • Házi feladatát írhassa írógéppel vagy számítógéppel.
  • A házi feladatot valaki írja föl számára, vagy ellenőrizze, hogy hiánytalan-e.
  • Az osztályban olyan helyen üljön, hogy jól lássa a pedagógus száját.
  • Olyan gyermek mellett üljön, aki segíteni tudja, ha valamit nem értett, félreértett.
  • Írásbeli feleletét szóban kiegészíthesse vagy kiválthassa szóbeli felelettel.
  • Hosszabb időt biztosítsunk számára a dolgozatírásnál.
  • Kevesebb házi feladattal terheljük.
  • Hangos olvasásból semmiképp ne feleltessük, legalábbis a terápia megkezdését követően néhány hónapig. Utána is előre jelöljünk ki számára egy bekezdést, amiből a számonkérés lesz.
  • Ha verstanulás következik, neki jóval előtte szóljunk, hogy hosszabb ideje legyen a felkészülésre.

Tisztelt Kollégák! Ezekkel a tanácsokkal nem csak segítséget nyújthattok tanulási zavarral küszködő tanítványaitok számára, hanem hozzájárulhattok egészséges személyiségfejlődéséhez is.

Fontos információk

Részképességzavarban (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) szenvedõ gyermekek, tanulók pozitív diszkriminációs lehetõségei

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről:

  • Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd
  • 56. § (1) A sajátos nevelési igényű tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti
  • a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
  • b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.
  • 2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

  • A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján
  • a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,
  • b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,
  • c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.