Tanácsok a szülőknek

SEM A SZÜLŐK, SEM A PEDAGÓGUSOK NEM TEHETNEK A ZAVARRÓL, DE LEGKEVÉSBÉ A GYERMEKEK!

A dyslexia veszélyeztetettséget óvodás korban logopédiai-pszichológiai vizsgálatokkal előre lehet jelezni. Az időben megkezdett terápiával enyhébb zavar esetén meg lehet előzni a tanulási zavarok kialakulását.

Ha iskolás korban derül ki a probléma, akkor nyomban szakemberhez kell fordulni (logopédus, gyógypedagógus), aki speciális pedagógiai módszerekkel segít a gyermeknek.

Szeretném felhívni a szülők figyelmét, hogy A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 56.§ (1) pontja értelmében a törvény biztosítja a gyermek számára, hogy speciális problémája miatt semmiféle hátrány őt ne érhesse, sem a mindennapokban, sem a továbbtanulását tekintve, ill. hogy a fejlődése szempontjából szükséges speciális segítséget megkapja (lsd. Fontos információk).

A segítségnyújtás lehetőségei

• Javaslat alapján a beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztésével (otthoni, napi 10-15 perc gyakorlás)
• Javaslat alapján a kognitív funkciók fejlesztésével (otthoni, napi 10 perc gyakorlás)
• A szöveges tanulnivaló felolvasásával (akár magnóra, diktafonra is)
• Tanulás közösen a lényeg kiemelésével (pl.: színkiemelővel)
• Közösen vázlat készítésével (felső tagozatban)
• Közösen piktogramok, rajzok készítésével (vers tanulásakor)
• A gyermekben tudatosítani kell, hogy tanulási problémája nincs összefüggésben az okossággal. Ez csupán azt jelenti, hogy neki más módszerekkel kell megtanulnia olvasni, írni vagy számolni, mint a legtöbb gyerek teszi, és ahogy a legtöbb iskolában tanítják.

Fontos információk

Részképességzavarban (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) szenvedõ gyermekek, tanulók pozitív diszkriminációs lehetõségei

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről:

• Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd
• 56. § (1) A sajátos nevelési igényű tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti
• a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
• b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.
• 2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

• A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján
• a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,
• b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,
• c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.