Dyslexia

Az írott szó elsajátításának zavara.

A dyslexiás gyermekek számára, még ha nagyon értelmes is, az átlagosnál nagyobb erőfeszítést és rengeteg kínlódást okozhat az olvasás megtanulása. Gyakran társul írászavarral (dysgraphia) vagy számolási nehézségekkel (dyscalculia). Magyarországon a jelenlegi becslések szerint a gyermek populáció 15-20%-a küzd tanulási, magatartási zavarral. Ez kb. 300-400 ezer családot érint közvetlenül.

Tünetek:

A dyslexiás gyerekek lassan olvasnak, sokat hibáznak.

  • Összetévesztenek betűket (pl.: b-d, k-g, ú-ű)
  • Felcserélik a betűk sorrendjét (pl.: kő-ők)
  • Kihagynak betűket (pl.: vontat-vonat)
  • A felismerhetetlenségig torzítják az olvasottakat.
  • Gyakran gyenge a szövegértésük.
  • Sok hibával írnak.
  • Írásképük többnyire rendezetlen.
  • Egyszerre csak egy utasítást tudnak megjegyezni.
  • Rövid ideig tudják figyelmüket összpontosítani.
  • Fáradékonyak.

Figyelem!

Egy tünet nem tünet, de több tünet együttes előfordulása már mindenképpen figyelmet érdemel!

Gyakran örökletes, de okozhatja valamilyen szülési sérülés is. A gyermekek egy részénél megkésett a beszédfejlődés, esetleg 3-4 éves korban gyakoriak voltak a hangátvetések (pl.: karalábé-karabálé). A dyslexiás gyermekek 27-80%-ánál találunk valamilyen rendellenességet a beszédben vagy a beszédfejlődésben.

A dyslexia nem betegség, hanem részképességzavar. Ezért elsősorban speciális pedagógiai módszerekkel lehet a gyermekeknek segíteni.

A dyslexiát kinőni nem lehet. A kezeletlen dyslexia, a sok kudarc, sikertelenség magatartászavarhoz is vezethet, tovább rontva a gyermek teljesítményét.

Nincs "tökéletes" gyógymódja. A legsúlyosabb dyslexiások valószínűleg felnőtt korukban sem fognak szívesen olvasni, helyesírási hibákat vétve írnak majd. Az enyhébb dyslexiások esetében azonban, megfelelő speciális pedagógiai segítséggel, teljesen korrigálható a probléma.